Ma van a 69. születésnapom. Elképesztő. Nem is akarom elhinni. Ilyen sok? Az elmúlt évek elröpültek, igaz lehet, hogy öregkorban gyorsabban telik az idő. Ma nem fog senki felköszönteni. (Ha mégis, majd megírom.) A felmenőim közül már senki nem él, sőt a régi szerelmeim közül is alig. Leszármazottaim vannak, de ők nem igazán szeretnek engem. Miért is nem? Ez hosszú. De ez van. Fáj. Az életem? Kész csődtömeg. Szakmailag nem értem el semmit, Magánéletben? Abban sem. Hosszú és rossz házasság és egy nagy szerelem, aminek a vége az elhagyatásom. Lehet, hogy nem vagyok szeretetreméltó. Bizony lehet. Nem túl pozitív összegzés. Így hát jöhet a...