Már szinte az összes testrészt végigvettem, amiket az örgedés érintett, de a csontok kimaradtak. Rengeteg csontom tört el az életem során. Hétéves koromban egy nyári táborozás során a kulcscsontom, 16 évesen, tornaórán, svédszekrény ugrás közben a bal alkarom. Előre tudtam, hogy ez nem fog menni, de…

Miért lesznek öngyilkosok az emberek? Mert olyan lelki szenvedéseket élnek át, melyeket csak a testük elpusztításával tudnak megszüntetni. Miért NEM lesznek öngyilkosok akár a súlyos depresszióban szenvedő emberek sem? Mert attól tartanak, hogy a halál még rosszabb.

Sokat gondolok a halálra, a sajátomra. Felkészültem rá. Bár a szenvedésre nem. Nem szeretnék szenvedni. Főleg a gyerekeimre gondolok. Félretettem a temetésemre (bár az valószínűleg kevés lesz) és némi pénzt is, ami, ha háromfelé osztják, nem túl sok. És hát a lakásom vagy annak értéke is az övék…

Azt hiszem, az öreg(edő) lábról még nem írtam. Ajándék volt az élettől és anyai örökség, hogy formás, szép lábam volt. Ráadásul sosem volt viszeres. Ez a hosszú évek során sem változik, de mégis... Ha hátulról lát meg valaki, esetleg még tetszik is neki a látvány, de amint megfordulok, csalódottan…