Idén leszek 66 éves. Az életemet három részre oszthatom. Az első 22-ben a szüleimmel éltem. A második 22-ben a férjemmel és a gyerekeimmel. Az utolsó 22-ben egyedül. Pontosítok: ebben az utolsó etapban volt pár év, amikor a két kisebb gyerekemmel éltem, de előtte 3 és fél évig, és utána, több mint tíz éve egyedül élek. Szeretek egyedül élni, bevallom. Már nem vágyom partnerkapcsolatra. Pontosabban jó lenne egy férfi barát – együttélés nélkül. De ha nincs, úgy is jó.

Anyám 50 évesen özvegyült meg, én meg 51 évesen. Annyi különbség azért van, hogy amikor az én (volt) férjem meghalt, mert elváltak voltunk hat éve. Most azt sem tudom, hogy a családi állapotom elvált-e vagy özvegy.