Ma reggel hallom a közértben valakiről: "Nyugdíjas – ráér." Ez is egy közhely, hamis igazságtartalommal. Több korombéli barátnőm már nyugdíjas, és alig érnek rá találkozni velem. Mik a fő akadályok:

1. Még dolgoznak, ha nem is állásban. A legjobb barátnőm magán angolórákat ad, de olyan jó tanár, hogy rengeteg tanítvány van, egymásnak ajánlják őt. Egy másik (pszichológus) napi szinten terápiát tart a lakásán.

2. Unokák. Unokákra vigyázni egyik fő foglalatossága a nyugdíjasoknak, sokszor a saját munkájuk mellett.

3. Betegségek: Sokuknak rendszeresen többféle orvoshoz kell menniük különféle nyavalyájuk miatt.

4. Van olyan hatvanas barátnőm, akiknek még él a 90 fölötti édesanyja, aki persze már segítségre, támogatásra szorul.

5. Van olyan nyugdíjas barátnőm – egyelőre unoka nélkül –, aki végre a szenvedélyének, ezúttal a festésnek élhet. Nemcsak fest, és kiállításokat szervez, de egy csomó önkéntes munkát is végez a Galériában és hasonló helyeken. Alig ér rá.

6. A nyugdíjasnak, akár bárkinek, fiatalabbnak, vásárolnia, főznie, takarítania kell. És ez is időigényes. Igen kevesen engedhetnek meg maguknak egy bejárónőt.