Mindig úgy hittem, gondoltam, hogy nekem nincs semmi absztrakciós képességem, az elméleti dolgok nem érintenek meg. De ez talán nem egészen így van. Ha bármivel találkozom az életben, rögtön igényem van rá, hogy tudományosan is megközelítsem. Személyes, illetve családi, baráti, partnerkapcsolati érintettség miatt vettem könyveket a Borderline személyiségzavarról, a skizofréniáról, persze a depresszióról is, többet is, aztán a kényszerbetegségről, az alkoholizmusról és egyéb függőségekről, pl. a kodependenciáról, aztán a nárcizmust tanulmányoztam, most meg megvettem Simone de Beauvoir klasszikus művét, Az öregséget. Mohón olvasom. A hospice és a halál témakörébe még nem ástam bele magam. Talán már csak ez van hátra.